Reágáló

Ami mostanában történt, és akad jelentőssége is.

Friss topikok

  • Androsz: @Ylim: "az anarchia/diktatúra mindenkinek csak addig tetszik, amíg nem őt kúrják seggbe." Pontosan. (2018.04.29. 21:37) Az új rend
  • nemecsekerno_007: @a ribancok is kidobják a csikket: Nézd meg ezt a dokumentumfilmet. Kétrészes és egy olyan valód... (2018.04.22. 19:38) Hozzáférés megtagadva
  • maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Igen, már nagy szükség volt a századik ballib pártra! (2018.04.22. 07:36) Ajánlott beszéd egy mai tüntetésre
  • Republic Forever!: Ezt vallom én is. Orbánnak már nincs szüksége kétharmadra. 90-, 67-, 56- vagy csak éppen 50+1%-os ... (2018.04.04. 14:45) Egy meg nem valósult bojkott margójára
  • Drizari: Állásféltés miatt is van igazodás, nemcsak az ellenzéki információhiány miatt. Az egyszerű emberek... (2016.11.02. 14:02) Elit nélkül

Linkblog

Személyi döntések hete

2010.07.10. 18:21 | Treuga Mei | 2 komment

Címkék: budapest mszp tarlós istván orbán viktor lázár jános kövér lászló schmitt pál fidesz frakció mesterházy attila jávor benedek pártszakadás főpolgármester jelölt nemzeti konzultáció nenyi

Bár a hét elején minden blog a nemzeti együttműködési nyilatkozat kifüggesztésétől zengett, történt fontosabb is.
A nemzet tacepaója persze elég beszédes. Ha Orbán Viktor azért függesztette ki a kormányhivatalok falára, mert kell az ingyenes reklámfelület, meg mert meg tudja mutatni, kinél van az erő, és azért kérte föl a független intézményeket, mert így közvetett hűségesküt kap a szófogadóktól, akkor végtelenül cinikus. Ha viszont komolyan gondolja, amit Navracsiccsal kimondatott, hogy tudniillik „kell hogy legyen olyan közös értékalap, amit mindenki elfogad”, akkor azt a „közös értékalapot" jobb volna előbb megvitatni a társadalom különböző rétegeivel és csoportjaival lassan, hónapokon át, alaposan, mindenkivel. Nem csak azokkal, akiket Orbán meghív a nemzeti konzultációra, azaz akiket ő nevez ki a nemzetnek, hanem mindenkivel, akinek igénye ebben a diskurzusban részt vállalni. Akkor is, ha a részvételi jogért nem kíván a Párt tagja és a vezetők ülepfényesítője lenni. Ugyanis volt egy rendszerváltás – legalábbis eddig úgy tűnt -, ami épp azt törölte el, hogy kénytelen legyen párthoz igazodni a konzultációs igénnyel megvert állampolgár, meg azt, hogy egy erőcentrum vita és diskurzus nélkül megállapítsa, mi a közös értékalap – amit akár nevezhetünk a konszenzuális értékminimumnak is. (Persze most megint forradalom és rendszerváltás van. Kezdem érteni, melyik rendszert váltottuk melyikre.)

Orbán (és köre) tehát vagy pokolian, machiavelliánusan cinikus (ráadásul végtelenül ostobán, mivel még haszna sem lesz belőle, kára annál inkább), vagy nettó pszichopata, aki azt hiszi, az a közös értékalap, amit ő mond, vagy korai demenciában, komoly memóriazavarban szenved, mert elfelejtette, hogy nem kérdezte meg a választópolgárok túlnyomó részét a közös alapról.
Hát leginkább erről kuttyogott ezen a héten a blogvilág, de ez talán most még nem annyira érdekes. Majd ha emiatt öt százalékkal kevesebbet kap a Fidesz, az nekik fontos lesz (nekem kevésbé).
De történtek azért kézzelfoghatóbb változások is. Például személyi jelölések és választások.
Nem, ezúttal nem a minden rendszerben kiválóan teljesítő – egyébként sportteljesítménye miatt végül is nagyra becsülendő – mindenki Palijáról van szó (ne pazaroljuk a karaktereket erre a formátumra)! Hanem a szocik elnökének, a Fidesz és a vele szemben álló LMP főpolgármester-jelöltjének és a házelnöki poszt várományosának kalandjairól.
Kezdjük az MSzP-vel! Hisz mint mindig, esmég megilletődötten kell tapasztalnunk, hogy megújult! Mesterházy Utánamsrácok Attila a megfelelő ember a megfelelő posztra. Pont az, akinek távolba révedő tekintetében ott izzik az új, globális társadalom és gazdaság előhívta kihívásra a megfontolt vízió, az új szerkezetű demokratikus rend és az új rendszerű, fenntartható fejlődésre törekvő gazdaság nagy képzete. Biztosan akadnak, akik minden komolyan vehető államférfiúi erénytől, a köz javára teendő elhivatottságtól ment, egyszerű kis karrieristának (finomabban: karrierpolitikusnak) tartják, de ezen vádakra méltó válasz már az is, hogy lám, hisz megválasztása háttérbe szorította a pártszakadást valószínűvé tévő tényezők legjavát. Hát ki más volna ily méltó tettre kész?! És csak a legelvetemültebb kákacsomózók állítják azt, hogy épp jellegtelensége és minden csoport által viszonylag könnyen kezelhetőnek véltsége adta e nemes posztra alkalmasságát.
Szóval a párt nem szakad. Lassan, csöndben süllyed tovább. Ami persze egyre kevesebbeknek fáj.
A Fidesz megválasztotta a megfelelő erős embert főpolgármester-jelöltnek. Ésszerű. Ismert, a III. kerületben elég ügyesen tartotta meg több cikluson át a hatalmat, méghozzá átlag alatti korrupcióval a háttérben. Nem mintha egy sajátos kultúrtörténeti településkonglomerátum, Budapest vezetéséhez elég volna ugyanaz, ami egy – mellesleg szintúgy nem egyszerű – kerület igazgatásához, de egyrészt az eddigi vezetés mindent elkövetett azért, hogy utálják, és így Demszky után mint ellenpont komoly eséllyel indulhat, másrészt a biztonságigény a kemény szavak emberének a szélsőjobb szavazatait is begyűjti, harmadrészt a választók ritkán figyelik a jelöltek programját, pártra voksolnak.
Pedig ha a programot is figyelnék, rájönnének, hogy Tarlósnak alapvetően egy békés, nyugodt, szelíd főváros az álma. Egy nagy, puccos 1.750.000 fős Csorna. Egy túlméretezett Szentes. (Minden tiszteletem mind Csornának, mind Szentesnek. Nagyon kellemes, nyugodt települések. De lássuk be: nem épp világvárosok!)
Az LMP regionális kongresszusa viszont eddigi tevékenységéhez képest valami újat tett: oltári baromságot döntött. A pártnak két célja lehet a helyhatósági választásokon: megtartani és erősíteni a jelenlétét a pártpolitikai térben, valamint érvényesíteni programjának minél nagyobb részét. Ezt nyilván minél nagyobb frakcióval lehet elérni, leginkább Budapesten van esélyük. A szavazók szimpátiáját nem csupán a program (az a legkevésbé), nem is csupán az egyéni jelöltek (bár azok inkább), hanem a főpolgármester-jelölt képviselte értékek és szimbólumrendszerek befolyásolják. Mit kell tehát tennie egy most megjelenő pártnak? A programjához – és akár a szervezetéhez – egyértelműen kapcsolható, ám a párt belső körén kívüli személyt kell jelölni. Ezen kívül a nullára redukálódó, magát fölszámoló „baloldal” (a szélső-kapitalista SzDSz és MszP) gyakorta valóban baloldali szavazóit kell megszólítani egy olyan személlyel, amelyik a volt pártokhoz nem köthető, ugyanakkor nyilvánvalóan baloldali. Keríteni nehéz ilyet, de vannak még Róna Péterek. Erre Jávor Benedeket jelölik! Arra pedig kár számítani, hogy mivel a szocik vállalhatatlanok Budapesten, a balos szavazók mindenképp az ökopártra voksolnak! Mert vannak még opciók: az otthonmaradás vagy a „kesztyűben, befogott orral” szavazás. Jávor Benedek tehát legalább nyolc-tíz százalékot elvesztegetett az LMP listájáról is. (Az ugyan igaz, hogy nem a főpolgármesteri poszt a cél. De a minél nagyobb – kerületi és fővárosi közgyűlésbeli – frakció igen.)
Szóval a – jelentsük ki: egyébként, más szituációban alkalmasnak tekinthető – Jávor Benedek sok voksot veszejt.
Kövér László meg házelnök lesz. A konszolidített, visszafogottá fazonírozott titkosszolgálati ex-miniszter fölfortyant ugyan Schmitt, a MOB hőse megválasztásakor, de láthatóan ez a pártbeli pozícióit nem rendítette meg. Ez egyrészt megnyugtató – mégiscsak lehet durva következmények nélkül is a vezér döntéseit bírálni -, másrészt viszont lehet, hogy hosszútávon megnehezülhet a frakció egyben tartása. Szegény Lázár avval is szembesülhet, hogy ez a precedens a kevésbé fegyelmezett, helyföltöltő, resztli frakciótagok bírálókedvét is föltüzelheti, és ha nekibuzdulva nyilatkozgatni is kezdenek, az a kétharmad kihasználását nehezítheti. Igaz, külső frakcióktól még jöhet segítség, amivel komoly mértékben sakkban tarthatóak a fegyelmezetlen frakciótagok.
Ja, és még valami: „mai tudásunk szerint” Orbán Viktornak nincsenek államfői aspirációi, sőt a Fidesznek nincsenek félprezidenciális rendszert kiépítő ambíciói.
Végül is Berluscolini is megoldotta anélkül. Jobb előkép, mint a putyini irányított demokrácia.
Mai tudásunk szerint.

 

Ui.: A demokrácia nagyobb dicsére ezen a héten is kiderült, hogy akadnak azért egyenlőbbek. Nem mindenkinek kell fizetnie a bankadót, a haverok kivételt képezhetnek. És nem mindenkinek kell megkínlódnia a törvényalkotás nehéz munkájával. Időnként az is elég, ha a többség automatikusan visszadobja a törvényjavaslatokat, majd szó szerint átvéve a szöveget ismét benyújtja a saját nevén.

A nemzeti helyzet fokozódik.

· 2 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://re-akcio.blog.hu/api/trackback/id/tr482143232

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Lex Borkai – a sufnituning művészete 2010.07.13. 14:04:59

Szokták mondani, hogy akkor kell igazán megijedni, ha az orvos rólad nevezi el a betegséget. A törvényekkel pont fordítva van: addig van minden rendben, amíg ráírják, hogy ki ihlette a jogszabályt, és nem elsumákolva, érthetetlen paragrafusok özöne mög...

Trackback: Lex Borkai 2010.07.12. 17:08:51

Előre jelzem: alapvetően teljesen mindegy, hogy mennyi. De nagyon nem mindegy, hogy miért és hogyan. Igen, egy újabb alkotmánymódosításról van szó, a Lex Borkairól. Egy olyan ügyről, amiről maga Borkai Zsolt tehet a legkevésbé.Történt pedig, hogy Lázár...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ordnassac 2010.07.11. 17:25:18

Említetted Róna Pétert. Persze nem tudom mennyire igaz, lehet, hogy neked több infód van, de úgy olvastam, hogy az LMP megkereste, de nem vállalta.

Treuga Mei 2010.07.12. 03:16:49

Igen, magam is úgy tudom. Ezért is írtam többes szában, azaz "vannak még Róna Péterek", vagyis Róna Péterhez hasonló, szellemileg egyértelműen alterglob és baloldali, ugyanakkor nem az LMP-hez köthetó személyek. Igaz, mivel nem vagyok tag, én ebbe nem láthatok bele, ki lehetne még az. De mivel komoly szellemi kapacitás gyűlt össze a pártban, azt hiszem, nem is én vagyok hivatott újabb személyek megnevezésére, hanem a párt tagsága _lett volna_...
Sajnálom, hogy Jávor Benedek pont egy ilyen helyzetbe került, azt hiszem, más helyzetben kiváló jelölt volna, így viszont kimondottan nehezíti a párt eredményeit.