Reágáló

Ami mostanában történt, és akad jelentőssége is.

Friss topikok

  • Treuga Mei: @MAXVAL bircaman közíró: Igazából háttérhatalmi gendernáci akadémikusbűnözők norvég pedagógus-össz... (2019.05.17. 22:04) Petíció a törvényes EP-választásokért
  • Androsz: @Ylim: "az anarchia/diktatúra mindenkinek csak addig tetszik, amíg nem őt kúrják seggbe." Pontosan. (2018.04.29. 21:37) Az új rend
  • nemecsekerno_007: @a ribancok is kidobják a csikket: Nézd meg ezt a dokumentumfilmet. Kétrészes és egy olyan valód... (2018.04.22. 19:38) Hozzáférés megtagadva
  • maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Igen, már nagy szükség volt a századik ballib pártra! (2018.04.22. 07:36) Ajánlott beszéd egy mai tüntetésre
  • Lesz még Magyar Köztársaság: Ezt vallom én is. Orbánnak már nincs szüksége kétharmadra. 90-, 67-, 56- vagy csak éppen 50+1%-os ... (2018.04.04. 14:45) Egy meg nem valósult bojkott margójára

Linkblog

A rendszer kritikája

2011.11.28. 00:11 | Treuga Mei | Szólj hozzá!

Ha a képviseleti rendszer kiürül, értelmét veszti, mert a képviselet letéteményeseinek és érdekközösségének érdekein kívül senkit nem képvisel, az alternatív rendszer megszületése fájdalmas, sok szenvedéssel teli vajúdássá válhat. Főként ha a hatalmi erőforrásokat kezükben tartó rétegek akadályozni igyekeznek az új szisztéma kialakulását.

Az új választási rendszerről szóló koncepció ezt a nehézséget fokozza.

Az Alkotmánybíróság eljellegtelenítése, a kulcsfontosságú köztársasági intézmények megszállása, a jelentősebb hatású média megrendszabályozása már ennek megelőlegezése volt. A jelenleg hatalmat kapott csoport alternatíváinak intézményeken belüli megjelenését ellehetetlenítő folyamatok az intézményrendszer jelentősségét erodálják már rövid távon is. Nem csak az jelzi ezt, hogy a választók passzív része igen jelentősen növekszik – ami a tömegdemokrácia működésének jelentős kritikája –, de az is, hogy bizonyos intézmények már akkor sem tudják betölteni funkciójukat, ha arra törekednének. Az, hogy a hatalmi ágak szétválasztásának alapvető követelménye nem érvényesül – valójában kevés időszak és kevés állam van, ahol érvényesült –, önmagában is súlyos gond, de ha az igazságszolgáltatás a törvényhozás időnkénti koherenciazavarral terhelt tevékenysége alapján kell működjön, ha a végrehajtó hatalom kolonizálja a törvényhozást, ha a hatalmi ágak – közvetett – kontrollját végző intézményeket épp ezen hatalmi ágak korlátozzák – jogszerűen, de a föladatmegosztást, az elvi célt fölülírva –, a rendszer látványosan formalizálódik, kiürül, ami az állampolgári bizalom megcsappanását eredményezi.

Az alternatíva egy új közjogi intézményrendszer, amely erősíti a közvetlen részvételt. Épp ezt lehetetleníti el a mostani alkotmányozó barkácsolás. Még a II. kerületi időközin is gyönge részvétel mellett folyt le a választás, ami a fegyelmezettebb szavazói rétegekkel rendelkező pártok relatív sikerét eredményezte. A képviseleti rendszer, a pártokrácia, a választott arisztokrácia ilyetén önlegitimizálási kísérlete veszélyeket rejt. Az érték- és érdekképviselet masszív ellehetetlenülése, az elitista, erőforrásokat (médiát, gazdasági tőkét, kapcsolati tőkét, formális társadalmi presztízst) kézben tartó rétegek által kontrollált renddel szembeni ellenállás artikulációját – ha erős pártérdekekkel támogatottan is – 2006-ban már megszemlélhettük. Olyan időszakban, amikor a gazdasági marginalizálódás és lecsúszás nagy tömegeknek alapélménye, a döntésekből kiszorulás tapasztalása nagy társadalmi feszültségeket teremt. Olyan nagyokat, amelyekre a „cigánykérdés” újbóli meglebegtetése már nem jelent komoly levezető csatornát.

A kulturális integráció – a proletarizálódott kispolgári tömegek és a már a rendszerváltástól lecsúszott proletár masse komoly, ismeretelsajátítási igényt teremtő oktatáshoz jutásának ellehetetlenülése révén – sok évtizednyi munka lesz az elmúlt évtizedek – és a jelenlegi fölgyorsult, deklasszálódást és depriválódást eredményező „annyit is ér” – politikája következtében. A fogyasztásból (az alapvető létszükségleti cikkek fogyasztásából is!) kiszorult jelentős társadalmi kisebbség aligha lesz képes pontos és a jelenlegi társadalmi intézményeken belüli érdekartikulációra, rendszerkritikára. Ez újabb feszültségeket teremthet. Akár a teljes társadalmi elittel szembeni – a francia forradalom differenciálatlan megközelítéséhez hasonló – szellemi vagy azon is túllépő ellenállást eredményezhet.

A kérdés: mi a hatalmi elit célja. Megoldani a kérdést, vagy megnézni, meddig mehet el?

· 2 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://re-akcio.blog.hu/api/trackback/id/tr223417094

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: "Ez a harc lesz a végső" - egy gazdasági szabadságharc margójára 2011.11.28. 11:14:07

Hogy pontosan milyen mértékű kárt okoz az elmúlt időszak unortodoxiája és a csatolt forradalmi retorika, az ma még a leminősítés ellenére sem sejthető. Hogy a cseszegetett bankok, befektetői körök, a folyamatos beszólásoktól, vagánykodástól f...

Trackback: Apolitikus ember nem létezik 2011.11.28. 09:44:30

Ha nem érdekel a politika, idióta vagy. Elmagyarázom....

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása