1933. március 23-án a náci Németországban megszavazták az ún. felhatalmazási törvényt. A törvény törvényalkotó jogkörrel ruházta föl a végrehajtó hatalmat, hogy törvényt alkosson. Ez a kancellár-államfőnek, Hitlernek teljhatalmat biztosított.
Égünk, mint a Reichstag
2015. augusztus 28-án a Fidesz és a KDNP nyolc képviselője benyújtotta Egyes
törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról címen a rendőrségi törvényt módosító javaslatát. A törvényjavaslat szövege többek közt tartalmazza
35/B § A rendőrség a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, a járványügyi intézkedésk biztosítása céljából
a) útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja,
b) nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja, magánlakásba – külön írásos
c) utasítás birtokában – ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat,
d) területet, épületet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.
A 39 § egy új ponttal egészül ki.
A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve
l) tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, Magyarország területén jogellenesen tartózkodó személy felkutatása érdekében, ha alaposan feltételezhető, hogy a
magánlakásban ilyen személyek tartózkodnak. (Kiemelés a blog szerzőjétől.)
A törvénymódosítási javaslat az eddig törvények által nyújtott biztonságot meg nem haladó mértékű egészségügyi hatósági kockázatkezelést eredményez. Azaz az eddigi jogszabályok is biztosították a járványveszélyek megelőzését. Ugyanakkor a javaslat egy meg nem határozott új jogi fogalmat kíván a magyar jogba emelni, a a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát. Ennek definiálását elmulasztja. És ami még fontosabb: nem határozza meg, mely állami intézmény vagy személy jogosult az új válsághelyzet megállapítására. Azaz egy de facto szükségállapot bevezetésének jogköre nincs meghatározva!
Az új rendőrségitörvény-módosító javaslat olyan alapvető társadalmi funkciókat kíván korlátozni, mint a közterületek használata, a közintézmények működése (amilyen pl. a Magyar Országgyűlés is...), emellett a 39 § alapján a magánszféra tiszteletben tartása is megszűnik feltételezés (tehát nem a magyar jogban bevett gyanú fogalma!) alapján!
Az új törvénymódosító javaslat elfogadása kis lépésekben a náci felhatalmazási törvénnyel azonos eredményre vezet. A meghatározatlan jogkörök és az új, definiálatlan tényállás (tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet) egy korlátozatlan és korlátozhatatlan végrehajtói hatalmat eredményez, amely mind az egyéni (magánlakásokba feltételezésen alapuló rendőrségi behatolás), mind a közösségi szinten (közintézmények működésének felfüggesztése) önkényes és definiálatlan szabadságkorlátozást tesz lehetővé.
A javaslat a teljes önkény jogi alapjainak ágyaz meg – anélkül, hogy az eddigi jogszabályokhoz képest bármi új társadalmi hasznot biztosítana.
A náci felhatalmazási törvény és a fidáci „válsághelyzet-törvény” közti különbségek számosak. Az utóbbi pl. magyar nyelven íródott. De ez nem menti föl a benyújtókat – és az esetleges igennel szavazókat sem.
A menekültügy: ürügy. A teljhatalom: kollektív szolgaság.
